Elmaradásaim II.

Ez még Flóra névnapja előtt történt. Kedves férjecském régi általános iskolai osztálytársaival szervezett találkozón vettünk részt. Szegény, szerencsétlen táska varrásával is foglalkozó asszonynak meg hát nincs az alkalomhoz illő táskája. A kedvenc, mindent elnyelő nyári táska elhasználódott a nagy nyaralás közepette. A festett anyag megadta magát és nem bírta tovább a gyűrődést, ill. a huza-vonát. Itt jegyzem meg, soha nem fogok többé már használt lepedőt befesteni. Kár az energiáért.

Így újat kellett varrni. Anyag adva, Ikeás vastag, strapabíró vászon. Csíkos, nyári, bordó, drapp. Pontosan a célnak megfelelő. Már régóta vár a sorára, de mostanra érett meg a feladatra.

Nem nagyképűségből írom, de volt aki észrevette. :-)