2009. december 16., szerda

Karácsonyi vásár


Tegnap Algyőn az iskola megrendezte éves karácsonyi vásárát. Itt a gyerekek által készült karácsonyi díszek, apró ajándékok kerültek eladásra, mely az osztályok zsebpénzét gyarapítja. Mellettük helyi kézművesek árultak, köztük én is kipakoltam a portékáimat, meg persze Ildikó, aki szövött szőnyegeivel és tarisznyáival várta a kedves vevőket. Marianna, aki pedig mindenféle kézzel készített aprósággal terítette meg az asztalát. Ők ketten ismerősek lehetnek, a legutóbbi bejegyzésből. Ugyanis Ildikó nyitotta meg a kiállítást, Marianna pedig az egyik kézműves-kiállító társam. Azt hiszem jövőre is szépen megférünk együtt.

Ezúton is köszönöm az iskola szervezőinek, hogy gondoltak rám és ránk is, lehetőséget kaptunk.

A vásár nagyon jó hangulatú volt és szerencsére nagyon jól is zártuk. Jó volt látni a vidám arcokat, ahogy nézegették a kézzel készült dolgaimat. Nagyon jó élményekkel telve értem haza.

A nagy tömegben elég nehéz volt fényképezni, csak ennyi sikeredett.

2009. december 11., péntek

Kiállítás

Hogy miért voltam elveszve?! Hát ezért. Kedves kis községünkben a Faluház Galériájában csütörtökön mutattuk meg hárman kézművesek, miket készítünk, drága szabadidőnkben. Íme képekben:


Kicsit visszakanyarokok az időben. Vicces készülődés volt a megnyitó előtt. Akinek van egy vagy annál több gyereke, az tudja, hogy úgy működik a gyermek, hogy ha fontos dolgod van, tuti olyan dolgot csinál, ami miatt nem haladsz, nem tudsz ráhangolódni a saját dolgodra. Ha pedig egynél több gyereked van ez még hatványozódik, negatív értelemben.

Nos, a mi esetünkben Lőrincem volt az a gyermek, aki produkálta ezt a Murphy-törvényt. Ő a legkisebb, nem aludt az oviban, így mielőtt elindultunk kisebb hisztivel indultunk el. Sőt, hogy tetézze az egyébként sem könnyű feladatomat, a csizmám cipzárját nem tudtam felhúzni az egyik lábamon. Apósom próbálta a helyére kényszeríteni a kocsit, de nem sikerült. Odáig fajult a dolog, hogy már se le, se fel nem akart menni. Tehát esélyem nem volt másik lábbelit húzni. Nem mintha a cipő arzenálomból tudtam volna jobbat találni erre az alkalomra. J Szóval így indultam neki. Hozzáteszem, hogy egy cseppet késésben voltunk. J Időm nem volt izgulni, pedig egy héttel ezelőtt még be voltam rezelve. Ennek ellenére, a megnyitón nagyon jól éreztem magam. Sok bátorító szót, megannyi dicséretet zsebeltem be a délután folyamán. Anyukámtól pedig egy kis emléket kaptam. Egy pici porcelán kiöntőt.

2009. december 9., szerda

Foltvarró szakkör.

Jó nagy csend honolt eme téma körül, pedig egyáltalán nem volt csendes, sőt inkább eseménnyel teli, aktív négy kedd estét tudhatunk a hátunk mögött.

Farkas fog mintával szemüvegtartót készítettünk. Meg kell hogy mondjam, hogy nagyon szép színes, egyedi darabok születtek. Nagy örömömre a lányok otthon is kipróbálták a szakkörön tanultakat.



A legutóbbi két alkalommal pedig F.Ginától ellesett karácsonyi asztali futót varrtuk meg. (Ezúton is köszönet érte, hogy közzétette a varrásfolyamatot!) Nem volt könnyű, de a lányok szépen összevarrták az apró részeket. Egész sok mini asztali futók születtek.

2009. november 13., péntek

Cerkatartók.


Imádom őket készíteni. Ezeket most egy szusszra varrtam meg. Egy kedves törzsvásárlóm kérte.

És a bolond fényképész is játszott egyet. :-) Egyébként nem tudok jól fényképezni. Csak kattogok az automatával.

2009. november 10., kedd

Flóra uzsonnás zsákja.

Adott egy probléma. Az iskolában olyan sok tízórait és uzsonnát kapnak a gyerekek, ami nem baj, hogy az én madárétkű gyermekem nem győzi hová dugdosni a táskájában. Aminek az az eredménye, hogy a táska alján mindenféle uzsonna maradékok kezdenek gyülekezni. Erre az ő gondoskodó édesanyja készített neki egy ilyet.


A varjú nem tartozék, dekoráció. Flóra keze munkáját dicséri.

2009. október 28., szerda

Foltvarró szakkör

Vettem egy nagy levegőt és sok-sok bátorítás után beneveztem egy foltvarró szakkör… vezetésébe. Kicsiny falunkban szeretném a foltvarrás tudományát megismertetni az érdeklődőkkel. Szeptemberben hirdettem meg a helyi lapban. Nem is gondoltam volna, de több mint 10 varrni vágyó jelentkezett. Egy borongós esős délutánon gyűltünk össze a Tájházban. Ugyan nem jött el a több mint 10 ember, de így is nagyon jót mulattunk és varrogattunk. Első nekifutásra egy muffin formájú tűpárnát készítettünk. A kedves foltoskodni vágyók engedelmével, megmutatom az elkészült műveket.



Azóta túl vagyunk a második találkozáson. És el kell, hogy mondjam, ill. le kell, hogy írjam, hogy nagyon-nagyon jól éreztem magam. Mondanom sem kell, hogy túlóráztunk. Kedves varrótársaim csodálatos tökformájú edényalátéteket készítettek. Nekem mind tetszik!



Ezúton is szeretném megköszönni nekik, hogy ilyen sokan eljöttek, és velem együtt elkészítették ezt a tököt, illetve almát, vagy körtét?!



Üdv: Gabi

2009. október 26., hétfő

Hurrá!

Már 10 rendszeres olvasóm van! :-) Ki kéne találnom valamit! De hogy mikor?! Kitört az őszi szünet.

2009. október 16., péntek

Varrósarok


Ezzel kellett volna kezdenem. Ha már a blog címe is ez. Íme itt az én varrós kuckóm.



Eredetileg dolgozószoba. Később átalakult gép-teremnek. Majd beköltözött a varrógépem. Lassacskán ki is túrja a gépet. A szoba maga annyira kicsi, hogy nem lehet szobának nevezni. Szokták úgy is mondani, hogy egynek ki kell mennie, hogy bejöhessen a másik. Hát ez olyan. Kisebb rendezgetések után még akár az anyag-raktáram is bekerülhetne ide. Akkor viszont a vasalódeszka tuti, hogy marad a mosógép mellett. A nagyobb darabok nem itt készülnek, hanem ki kell költöznöm az étkező asztalra.

2009. október 15., csütörtök

Betűfa.


Flóra iskolás lett. Buzgómócsing szülőkhöz híven elvállaltam egy önkéntes bemutató napot. Itt bármelyik szülő megmutathatja a szakmáját, kedvenc időtöltését a gyerekeknek. Velük együtt készít valami ehhez kapcsolódót.

Hát én ezt találtam ki.

Biztos minden Praktika-rajongónak ismerős lehet, ugyanis a szeptemberi számából lestem az alapötletet. Rám jellemző módon más méretben, más stílusban készítettem el a betűfa alapot. Kb. 90x170 cm a kis drága. Erre fogunk filcből kivágott madarat, virágot, levelet és egyéb formákat aggatni, amit előre elkészítettem. De mielőtt feltesszük őket, még betűket és számokat fogunk ráfércelni. Jó kis mulatság lesz. Majd ahogy tanulják a számokat, betűket írni, színesedik a falikép. A betűk, számok a fa alatt lévő kis kosárban várják a sorsukat. Valami ilyen lesz.

Még annyi van hátra, hogy kb. 35 pár francia kapcsot felvarrogassak. Végül is hideg estéken a kandalló melegénél ülve más dolgom sem akad.

2009. október 14., szerda

Ágytakaróhoz díszpárna.

Egyik kedves barátnőm megkért, hogy varrjak a kislányának is egy ágytakarót. Legfőképpen azért mert a nagy fiának már készítettem egyet. Ez a darab is majdnem megérte a félév várakozást. Még a nyár elején megkaptam az anyagot, de egész nyáron nem tudtam még ránézni sem. Viszont őszre elkészült.

Még maradt a tarsolyomban egy minta, így lett hozzá egy szép madárkás díszpárna is. Készült hozzá három egyszerűbb párna ugyanebből az anyagból.





2009. október 13., kedd

Végre elkészült….

Mondhatná férjem anyukája. Ugyanis több, mint fél évvel ezelőtt megígértem neki, hogy varrok egy igazi foltvarrott függönyt az előszobájukba.Nos, a hónapok csak teltek, és mindig hátrébb csúszott a listán annak a szegény függönynek a megvarrása. Most végre a legelső helyre került. ennek eredményeképpen meg is született. Íme a függöny, amire oly sok hónapot kellett várni.

És összehajtva, útra készen a végleges helyére.

2009. szeptember 25., péntek

Meska

Még a nyáron nyitottam kis boltomat. Nem gondoltam volna, hogy ennyien kíváncsiak a dolgaimra. És lőn, valakinek megtetszett az egyik hűtőmágnesem, és feltette a Meska főoldalára! Nagyon örülök.

Itt nézhetitek meg: http://www.meska.hu/Shop/index/1223

Amint megtudom, hogyan lehet ide a szélre is feltenni, máris fent lesz. Még bénázok. De tudom, hogy kiderítem.

2009. szeptember 22., kedd

Colombus.

Nem Kristóf, hanem tökéletes ruhafesték. Még szerencse, hogy nem tökéletes, mi lenne velem, ha szép egyenletes lenne a festett anyag. Nem is lenne izgalmas.

A mai délelőtt a festésé volt. Kedves jó nagyapám rám hagyott ágynemű huzatait fogtam munkára. Így sikerültek.



Pontosan nem az évszaknak megfelelő árnyalatokat választottam. Én még mindig nyaralni mennék a tengerpartra. Festettem türkizt, búzakéket, papagájsárgát -ennek már meg van a helye- mustár színűt, és egy kék-sárga átmenetest. Ami egy fali kép lesz egyszer, valamikor. Már a kép címe is megvan: Északi fény. Ja és egy szép rózsaszínűt, ami eredetileg barackvirág volt.

Gabi

U.i.:Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem sosem ugyanaz a szín festődik meg, hiába veszek ugyanolyan színt.

Megnyitottam...

Üdvözöllek Kedves Olvasóm!

Réges-rég óta szemezgetek a blogolással, de mindig kitaláltam valami kibúvót, ami miatt elmaradt az indulás. Most viszont nincs kec-mec, muszáj írni. Ezzel együtt megmutatni, miket készítek, míg mindenki a "munkahelyén" dolgozik.

Igen, jól sejtitek, mint a blogom címe is mutatja, szabadidőm nagyrészében varrással foglalkozom.
Első bejegyzésnek talán elég ennyi is.

Szeretettel várlak a blogomon!

Gabi