Most aztán tényleg elég régen jelentkeztem. Mentségemre legyen szólva, hogy nem unatkoztam. Az alábbi képek is jelezni fogják.
Készítettem néhány ajtódíszt.
Remélem mindnek jó helye van már.
A legkisebbünk október végén betöltötte a negyedik évét.
Nagyon várta már a szülinapi tortát és az ajándékot.
Tököt is faragtunk, és egy nagyon egyszerű,
de annál mutatósabb ötletet találtam Móninál.
Mi is belendültünk.
Az őszi szünetet kihasználtva az elmaradt 10. házassági évfordulót bepótoltuk. Szentendrén töltöttünk pár napot édes kettesben. Nagyon jól esett 3 nap gyereknélküliség. Sétáltunk egy nagyot az óvárosban, megnéztük a Klimt és szecesszió kiállítást, amit megfejeltünk egy kalandos tömegközlekedéssel, majd levezetésképpen egy Ikea-járatot is beiktattunk.
Van még mit mutatnom, csak még kép nincs róla. Legyetek türelemmel, igyekszem sűrűbben jönni, mutatni. A blog-szülinap jól elmaradt, de ígérem bepótolom valamivel. Fogyogatnak a barka gombolyagok is. Növesztem a plusz kezeimet! Hogy hogyan? Legközelebb azt is elárulom.
Nagyon jók lettek a mécsesek. :))
VálaszTörlésÖrülök, hogy jól éreztétek magatokat!Nemcsak együtt a család, hanem kettesben is. Mindkettőre nagy szükség van, mert az ember így tud újra szépeket, értékeset alkotni.
VálaszTörlésEgyébként szépek a lámpások! Nekem sosem jutott volna eszembe, hogy a hagyományostól eltérőt is faragjak.
Pirimami az őszi virágoskertjéből
Bizony kell az ilyen kiruccanás. Ez volt az első, mióta a gyerekek megszülettek.
VálaszTörlésNekem sem jutott eszembe, hogy mást is ki lehet hozni belőlük. Életem párja gondolt egyet és ilyen szép kelta csomókat talált. :-) A családban nem csak én vagyok kreatív, hanem a többi része is.
Jaj d édesek és szépek a gyerekek is, és az ajtókopogtatók! Milyen otthonos hangulatot hoznak, már a lépcsőházban! Gratulálok, a tortáról nem is beszélve. Hm.... csoki maci. :)
VálaszTörlés