Algyői Falunapok 2011.

Holnap itt leszek.

Lovasnapok után.

Elfáradtam. Nagyon. Sajnos lehangoló a tapasztalat. Valamelyest felkészültem arra, hogy nem üres táskával fogok hazajönni, de hogy ennyire sok mindent fogok hazahozni arra nem. Egyik felemen a szokásos párom, Marianna, és egy üvegékszereket készítő hölgy próbált szerencsét. Szomszédunk egy kedves henna festő volt. Vasárnapra lett is két szép henna díszem, amire már régen vágytam.

Ilyen volt a standunk:

A háttérben Anyukám.

Szombaton sok-sok gyerek jött bügyürgészni, némi nézelődővel, kevés vásárlóval. A gumicukor-, gagyiárus jobban járt, mint mi. Szerintem arculatot kéne váltani.

Estére lakodalomba voltunk hivatalosak. Nem egy lagzis lakodalomba, hanem egy igazi hagyományos lagziba. A pár kalotaszegi viseletbe volt öltözve. A vőlegény bujkája telis tele volt kalotaszegi hímzéssel. A menyasszony ruhája sem elhanyagolandó díszétést kapott. A mellénykéje, teli piros flitterrel, gyönggyel. Táncoltunk is, ettünk is, ittunk is. Jól el is fáradtunk. Nem tudom, hogy bírták éjfélig a gyerekek, ugyanis ők is kint voltak velünk a lovas napokon.

Remélem az ifjú pár nem fog megharagudni, hogy eldicsekedtem velük.

Vasárnap szinte egész délelőtt nem jött gyerek a kézműves sátor közelébe sem. Pedig délre már egész szép mennyiségű pókhálót fontunk a szebbnél szebb fonalakból. Aztán megleptek néhányan. Tekergették, fonogatták a fonalakat. A vásárlók csak nem jöttek. Nézgelődők akadtak elvétve.

Vettem fejenként egy-egy tombolát, este nagy izgalmak közepette nem a mi számainkat húzták ki. A csikót is más nyerte meg. Szerencsére...:-)

Vége lett, hosszú volt, kitartok, jövőre is ott leszek.

Algyői Lovas Napok 2010.

A hétvégén lovas napok lesznek nálunk, Algyőn. Lesz díjugratás, fogathajtás. Lesz még kézműves foglalkozás, kézműves portékákkal. Lesz tánc, zene, mulatság.

Kipakolom a kis portékáimat, meg a varrós párommal kézműves foglalkozást tartunk a Faluház dolgozói segítségével. Szombaton krepp papírt fogunk bügyürgészni, ebből készül majd kép. Vasárnap pedig ilyesmi pókfonással fogunk díszeket készíteni.

Tavalyi képek Flórától a „tűzvonalból”.

Várok sok szeretettel mindenkit!

Szombat, csak az én napom.

Lassan családi kirándulássá fajul a kecskeméti foltvarró kiállítás minden tavasszal. Én nagy hévvel készülök. Fejben megvásárolom az összes méterárut és apróságot, amit kínálnak a vásáron. Továbbá kíváncsian várom, milyen szépségek fognak felkerülni a falra a kiállító teremben.

Idén a gyerekek is nagyon várták ezt a kirándulást, ugyanis a belváros jobbnál jobb helyekkel van teli, ami nekik is élvezetes, nem csak nekünk. Tavaly megkerestük a bolygók egy részét, idén újra csúszkálhattak a téren lévő kilométerkövön.

A kiállítás gyönyörű volt. Sok, szép igényes munkát láthattunk. Külön kiemelném Elizanikó csodaszép mese mellényeit és palástját. A többieket nem említeném sorra, mert szinte mindet fel kellene sorolnom. :-) De egyet mégis muszáj kiemelnem, ami mindközül a leges-legjobban tetszett. Ez itt:

Sajnos nem tudom ki készítette, de nekem nagyon tetszik.

Külön köszönet jár a családi fényképészünknek, kedves párom személyében, ugyanis még mindig betegeskedik a masina, ehhez képest ő remek képeket készített vele.

Ilyen apróságokkal tértem haza:

Egész sokáig bóklásztunk még Kecskeméten. Mielőtt hazaindultunk volna, egy kisebb kerülőt tettünk. Ikeába mentünk, nézelődni, ötletet csenni, még több anyagot vásárolni, és sok-sok nélkülözhetetlen apróságot tenni a kosárba. Jól elfáradtunk, este fél 11-re értünk haza.

Kiegészítés!

Elektronikus levélben felkeresett a hölgy, aki készítette. Király Mónikának hívják, a Kecskemétiek táborához tartozik. És amitól leesett az állam, egy 100 éves lábbalhajtós géppel varr, amit a nagypapájától örökölt. Ezt a gyönyörűséges darabot is azzal készítette.