Györgyit és Ágit hívtuk meg magunkhoz Algyőre, hogy tanítsanak nekünk meg sok okos dolgot a foltvarrással kapcsolatban.
Csütörtökön Györgyivel a shadow trapunto technikával ismerkedtünk meg. Miután a délelőtt folyamán elkészült a díszítés, délután megvarrtuk a hátizsákot. Mindenki nagy megnyugvására csodaszép táskák születtek.
Pénteken Ági vette át a stafétát. A kelta csomó rejtelmeibe vezetett be bennünket. Na, idáig bírtam. Már csütörtökön sem éreztem valami jól magam, péntekre pedig teljesen kész voltam. Zúgott a fejem, szédültem, köhögtem. Úgy döntöttem, ha délután eleget akarok tenni kedvesemnek tett ígéretemnek, miszerint a néptánc csoportunkkal fellépek vele, akkor muszáj lesz pihennem a foltvarró tábor helyett. Így én kimaradtam ebből a napból. Viszont a többiek gyönyörű csomókat varrtak. Nálam Györgyi munkája van.
És itt a bizonyíték, hogy valahogy csak összeszedtem magam estére. Ugyan elég vacakul voltam, mégis átestünk a tűzkeresztségen, meg volt az első tánc fellépésünk. Amit nagyon élveztem. Ezeket a ruhákat viselni egy élmény! Az mellett, hogy tilos leülni benne!
Szombaton elég erősnek éreztem magam, hogy végigvarrjam a napot. Ági mutatott nekünk számtalan variációt, hogyan lehet ananász blokkokat varrni. Az eredmény egy része látható.
Délután pedig Györgyi állt elénk újra, a szalag hímzés apró trükkjeit mutatta be nekünk.
